Megérdemled.....

... hogy jobban élj, hogy valóra váljanak álmaid, hogy elérd a kitűzött céljaidat. Célom az, hogy mindenkinek segítsek, aki mindezt elszeretné érni! Gyakorlati tanácsok, hogy elérd a céljaid!

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} a:link, span.MsoHyperlink {color:blue; text-decoration:underline; text-underline:single;} a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed {color:purple; text-decoration:underline; text-underline:single;} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

ScienNet tények!
by Timex
az eredeti és teljes szöveg elolvasható itt:
http://lapforum.lap.hu/topic.php?id=15176000&(...)

Állítások a Sciennetről:

"Elég egy db 10.000.-Ft értékű jog a rendszerben elhelyezkedéshez.
Nincs regisztrációs díj.
Elektronikus otthon kinyomtatható utalványaiból több részletben lehet költekezni.
Nem kell a termékpartnereknek terminált vásárolni ahhoz, hogy csatlakozhassanak.
A munkáltatói utalvánnyal egy céget és minden dolgozóját egy füst alatt lehet beszervezni.
Van bankkártya, amivel a vásárlások regisztrálása történik, de persze nem úgy, ahogy a honlapon reklámozzák (sok költséget felszámol a bank - Volksbank)
Az átjutó jog a saját nagyobb osztályban levő saját jogodat követi."

A Sciennet offshore számlát bocsát ki, amit e-mailen küld el a termékpartnereknek. Ez azt jelenti, hogy áfát nem fizet, azaz egy 10%-os termékpartner 10%-ot fizet, nem pedig 10%+ÁFÁ-t. Ez anyagi előny a kisebb törzsvásárlóknál, ahol a beszerzések se feltétlenül áfásak....
A Sciennet az áfa nélküli offshore számláival ellenkező hatást gyakorol a gazdaságra. Igaz, hogy pillanatnyilag az áfanélküliség kedvezőbb a termékpartnerek részére, de az ugyanaz az illúzió, mint mikor a munkás papír nélkül zsebbe kapja a bérét. Pillanatnyilag jó, de hosszú távon majd nem lesz nyugdíja, nincs társadalombiztosítása, és ha beteg lesz, vagy öreg, egyszerűen dögöljön bele, hiszen az ő döntése volt. A cégeknél az áfás sztori kockázata abban jelentkezik, hogy az egyre gyorsuló, begyűrűző folyamat tönkreteszi a saját állami pénzügyi rendszerét, ami fenntartja az ország működését, és egyszerre minden csődöt mond. Ezt az összefüggést nem fogja átlátni az a kereskedő, aki napi fennmaradási gondokkal küzd, és egyetlen célja a pillanatnyi életben maradás. Holnap meg lesz ami lesz, az már nem a mai nap gondja.

A Sciennet ugyanannyi beáramló pénzből időben hamarabb többet oszt vissza, mint a Lyoness. Ez a résztvevőkben a könnyű és gyors pénzkereset illúzióját kelti. Csakhogy a pénzeket a résztvevők nagy része nem kéri ki bankszámlára, hanem pörgeti vissza folyamatosan. A felső vezetők így kihasználva az emberi kapzsiságot, könnyen ki tudják venni a pénzeket. A Sciennet rendszer matematikailag pont erre az emberi gyengeségre épít. Ha mindenki kivenné azt, ami neki jár, a Sciennet nem tudna fizetni. Mert ennyi pénzt nem lehet kifizetni a beáramló pénzekből. Viszont lehet bent a rendszerben pakolászni, élvezkedni azon, ahogy látványosan szaporodik a pénz. Amikor egyszerre sokan ki szeretnék venni a pénzt, akkor esnek csak pofára. Addig nincs is semmi baj. Erre a matematikai felépítésre egyetlen példa csak a laptopok kiosztása. Egyszerre túl sokan érték el az adott szintet, túl sok laptopot kellett volna kiosztani 2009 februárjában. Mivel nem tudtak annyi laptopot venni, egyszerűen felemelték a szint eléréséhez szükséges ponthatárt.
Logikus nem? De semmiképpen nem etikus.

A másik, a szemenszedett hazugságok, amik elhangzanak. A nagyobb termékpartnerek, akiknek a nevét említik a rendezvényeken, már perlik a Sciennetet, azaz csak próbálják perelni, mert a névleges tulajdonosokkal, névleges igazgatókkal bútorozott cégeket nem igazán lehet perelni. Egyszerűen nincs ember, akit be lehetne citálni a bíróságra. Van egy franchise jog, annak egy offshore cég tulajdonosa, az offshore cégnek egy részvénye, ami ki tudja kinél van, na azt tessék megpróbálni perelgetni.

A hazugságok a nagyobb termékpartnereknél megfoghatók. A nagyobb termékpartnerek nem is termékpartnerek. A Sciennet vesz utalványt, majd eladja a törzsvásárlóknak árréssel. Ha a termékpartner már nem hajlandó a Sciennetnek eladni utalványt, az se akadály, valakinek biztosan elad, és attól majd meg lehet venni. Nem baj ha pénzbe kerül az illúzió fenntartása, de kell, hogy egyre többen fizessenek be.


<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

A Sciennet oldalán a mai napig kinn virít a Reál logója, mint partner.
Hogy is van ez?
Ezt hívják netán megvezetésnek?


Válaszolt a tegnapi megkeresésre a Reál:
"A Reál valóban nem tagja a Sciennet rendszernek, mindössze vásárlási utalvány eladására kötöttünk szerződést velük. Ez a szerződés határozott időre szólt, tavaly december 31-vel lejárt és nem került meghosszabbításra.
A Sciennet a megvásárolt és még készleten lévő utalványokat természetesen felhasználhatja és azokat a tagjai levásárolhatják az üzletekben, a későbbiekben azonban nem áll módunkban kedvezményes utalványok értékesítésére a Sciennet felé."


A másik hazugság a PSZÁF szerződés. ... A Sciennettel már csak azért is lehetetlen egy PSZÁF szerződés, mert ugyan kivel is lehetne szerződést kötni. Egy olyan céggel, aki kínosan vigyáz arra, hogy se Magyarországon, se Washingtonban ne váljon adóalannyá, azaz ne végezzen tevékenységet. A Sciennetnek még csak adószáma sincs. Se Magyarországon, se Washingtonban, se Cipruson. Nem is kell neki, mert ha az adott országban nem végez tevékenységet, nem kell kiváltani adószámot. Ki végez akkor tevékenységet? Hát ti! Törzsvásárlók. Ki szervezi a piramisjátékot, ki bolondítja be az embereket? Hát ti! A felső vezetők csak a franchise utasításokat hajtják végre, nem felelősek semmiért. Ha valaki egyszer károsultként jelentkezik, befizet egy vagon pénzt a generációkon át öröklődő gazdagság reményében, és befuccsol, kit lehet perelni? Hát téged, kedves törzsvásárló, aki önös érdekedből mondtad neki, hogy fizessen be pénzt, mert az milyen jó lesz. Vidd el te a balhét, mert felelős cég nincs a Sciennet mögött, aki vállalhatná a felelősséget. ...

A Sciennet egy megfoghatatlan cég, nem tudni ki áll mögötte.
A Lyoness pert vesztett ellene dicsekednek ezzel sciennetes körökben, de nem teszik hozza, nem azért vesztett pert, mert nem volt igaza, hanem mert a Sciennet részéről nem lehetett senkit előállítani. A magyar vezetők azt mondták, ők az amerikai franchise utasítások alapján jártak el, az amerikai törvények szerint. A cég központjában, Washingtonban sem lehetett senkit sem megtalálni. A Lyonessnél van egy ember az egész szervezet mögött, meri az arcát adni hozzá: Hubert Freidl. A Lyonessnél egy nagyon komoly cégstruktúra áll a rendszer mögött, a Sciennetnél csak franchise jogról beszélnek. A Sciennet magyarországi első embere egy volt gyémántkereskedő, aki már nagyon sok embert megkárosított korábbi tevékenységeivel. (Atlantis Contor Kft, DT Diamond Rt.) Persze ott sem volt felelősségre vonható semmiért, mert ő csak üzlettárs és megbízott volt, marketingvezető, a tanító, de nem ő volt az, aki elvitte volna a balhét. A károsultak futhattak a pénzük után. A Sciennet cégstruktúra (Washington, Ciprus, névleges tulajdonosokkal bejegyzett offshore cégek) óriási veszélyt rejt magában. Nincs megfogható felelősségre vonható ember, és nincs felelősséggel tartozó cég sem! Ezek a cégek a bejegyzés országában nem végeznek tevékenységet, így nem tartoznak elszámolással a saját adóhatóságuknak és egyéb állami hatóságaiknak, de semmi más országbeli hatóságoknak sem, hiszen tevékenységet ott sem végeznek. Magyarországon sem! Ha így lenne, adóalannyá válnának. De nem azok. Az offshore és franchise konstrukciók rendkívül instabillá teszik azt a bizalmat, ami komoly megfontolt emberek, cégek bizalmának elnyeréséhez szükségesek volnának. Látszik ez abból is, hogy csak olyan kis cégeket tudnak megnyerni termékpartnereknek, akik azt sem tudják mi a franchise és mi az offshore, de ha tudnák, akkor sem érdekli őket. Egy újabb cég, aki esetleg vevőket tud nekik hozni, és ennyi elég. Komoly nagy cég nem áll melléjük. Akik a weblapjukon szerepelnek nagyobb cégek, nem igazi termékpartnerek, nincs megkötött szerződés. Egyszerűen csak vásárol a Sciennet tőlük utalványt, amit némi haszonnal elad a törzsvásárlóinak.
Ezeket az árréseket könyvelik fel a törzsvásárlóknak. Ez nagy hiba! Nem a külső kereskedők árrése kerül be a rendszerbe, hanem a tagoktól beszedett pénzek, amit a rendszeren keresztül bizonyos szisztéma alapján újraosztanak.
Ez a klasszikus piramisjáték. Emiatt aki a Sciennet rendszert építi, piramisjáték szervezését valósítja meg, ami a BTK szerint 2 év börtönnel jár. Persze lehet azt mondani, hogy a felsőbb szponzor (instruktor) a felelős, ő mondta, ő tanította, mi nem tudtunk erről semmit, hogy mi van a háttérben. Ez alapján még akár fel is menthet a bíróság. A legfelsőbb felelősöket meg úgysem lehet megtalálni a névtelen offshore cég mögött. Mert annak pont az a lényege.
Magyarországon is lehet céget alapítani úgy, hogy fizetsz egy hajléktalannak egy fröccsöt, hogy tegyen három x-et az aláírás sorra, vagy ha már megtanulta a nevét leírni, kicsit hihetőbb a történet. A Sciennet offshore cégei ebbe a kategóriába tartoznak. A névlegesen bejegyzett igazgató csak a nevét adja, hogy szerepeljen a bejegyzési végzésben, de azonnal le is mondott minden jogáról, és átadta az egy darab részvény tulajdonosának. A részvényt meg az adja-veszi, aki akarja, azt se tudni éppen kinél van. Ha baj van, akkor el lehet adni egy kutyának is, azt hátha nem varrják be piramisjáték szervezéséért.

Összefoglalva a Sciennet jogilag nagyon jól ki van találva, de erkölcsileg nagyon megkérdőjelezhető. Mindaddig működik is, amíg az emberi kapzsiság erősebb a megélhetési kényszernél. Amíg az emberek pakolnak be pénzt, addig jól fizet, és amikor már többen utaltatják bankszámlára a pénzt, mint amennyien visszapörgetik, matematikailag megbukik a történet.
Lehet illúziót fenntartani mindaddig, míg vannak olyanok, akik a reménybe fektetett pénzükkel éltetik az illúziót. ...

Ha már senki sem fizet be pénzt egyik rendszerbe se, csak egyszerűen vásárol kenyeret meg tejet, sót és gyufát, akkor is működik, matematikailag nem omlik össze akkor sem, ha mindenki kiveszi a neki járó pénzeket, és senki semmit nem forgat vissza. ... Lehet azt mondani, hogy majd a Sciennet is ott lesz minden országban, és majd mi nyerjük a legtöbbet vele, akiknek a mátrix elején volt szerencsénk elhelyezkedni. Ez így igaz. De addig a kockázat óriási. A mai világválságban nem logikus ekkora kockázatot vállalni, még a nagy bankok is csak a tuti biztos hitelkihelyezésekben bíznak, a kockázatot ma minden hosszú távra gondolkodó megfontolt cég kerüli. ...

Sciennet: csak a befizetések és egyben visszapörgetések tartják életben, valós kereskedelmi forgalom arányaiban töredéke a pénzpakolásos forgalomnak.
Amint a visszapörgetéseket a résztvevők már nem tudják vállalni, a folyamat megáll, és nagy valószínűséggel a tulajdonos eltűnik. Mit eltűnik? Nem is látta soha senki. Tőke nincs mögötte, egy világméretű pénzügyi összeomlás esetére nincs megoldása."









Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 25
Heti: 85
Havi: 657
Össz.: 230 417

Látogatottság növelés
Oldal: Plágium vagy csalás
Megérdemled..... - © 2008 - 2024 - megerdemled.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »