Miért nem takarítunk meg

"Közkeletű laikus vélekedés, hogy a magyar háztartások azért nem takarítanak meg, mert a jövedelmüket felemésztik a megélhetés költségei.

Természetesen ez az állítás értelmetlen. Ha így lenne, akkor nálunk alacsonyabb jövedelemszintű országokban sehol nem lehetne nettó megtakarító a lakosság, márpedig ez nyilvánvalóan nem igaz. Sőt, a 2000-es évek elejéig a magyar háztartásoknak is volt érdemi megtakarítási hajlandósága, pedig akkor az életszínvonal alacsonyabb volt.

A megtakarítás inkább kulturális kérdés lehet. A lakosság pénzügyi téren tájékozatlan, sokan nem is képesek felmérni, hogy eladósodásuknak (előrehozott fogyasztásuknak) milyen kockázatai, korlátai vannak. A megtakarítás biztonságnövelő, és a jövőbeli magasabb fogyasztást elősegítő tulajdonságainál jelenleg jóval többet nyom a latban, hogy a lakosságnak a tényleges jövedelmi szintjénél magasabb a pillanatnyi fogyasztási igénye. Ez viszont nem fejlettségbeli, vagy életszínvonalbeli kérdés. Ugyanakkor nem is kizárólagosan magyar sajátosság, az elmúlt időben a térség több országában igen erőteljesen figyelhető meg a lakossági hitelboom, annak minden mikro- és makrogazdasági stabilitási kockázatával együtt. "

Forrás: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=108058

"A pénz nem a legfontosabb dolog az ember életében, de mindenre hatással van, amit fontosnak tart."
(Robert Kiyosaki)

---

Racionális a magyar fogyasztó, de nem lát az orránál tovább

 

A Cetelem Bank ötödik alkalommal végeztetett piackutatást annak érdekében, hogy felmérje az ország hangulatát, fogyasztói erejét és várakozásait. A kép természetesen lesújtó, de ez nem hazai sajátosság.

A magyar fogyasztói magatartást rengeteg kritika érte az utóbbi időben, és decemberben csodálkozva olvashattuk a legtöbb médiumban, hogy a magyarokra elméletben ugyan a válságnak megfelelő pesszimizmus jellemző, a bolti kasszák azonban ugyanúgy dolgoznak, mint eddig, még ha ez egyre több hitel igénybevételét is feltételezi.

Dr. Lendvai János, a Cetelem Bank vezérigazgatója szerint azonban a lakosság meglehetősen racionálisan viselkedik. "Érthető az a magatartás, hogy valaki jobb kocsira és lakásra vágyik, sőt még az is logikus, ha kedvezőbb árfolyamfeltételek mellett devizában vesznek fel hitelt az emberek. A számadatokból pedig az is egyértelműen kiderül, hogy - a híradásokkal ellentétben - 2007 decemberéhez képest 2008 utolsó hónapjára nagyon látványosan csökkent a hitelfelvételi kedv" - mondta az mfor.hu-nak a bank vezérigazgatója. Véleménye szerint a lakosság racionálisan követte az eseményeket, nem pedig előidézte azokat.

Nem törődünk eleget a jövőnkkel

Az azonban bizonyos, hogy az előrelátás, öngondoskodás továbbra is hiányzik alapfelfogásunkból, és ennek kritikus helyzetben látjuk igazán kárát. Míg Nyugat-Európa jelentős részében válságban a megtakarítás kerül előtérbe, addig országunkban a fogyasztás-megtakarítási olló a legnagyobb.

Szerencsére azért ez csak elméletben van így, azaz a lakosság elméletben többet költene összességében, mint amennyit termékekre lebontva valójában szándékában áll elkölteni. Ezen a hozzáálláson is látszik, hogy ez az a terület, ahol van még mit csiszolni.

Nyugaton jobban megnézik, mire és mennyit költenek

Érdekes, hogy Kelet-Európát szokás jellemzően árérzékeny régiónak hinni, valójában azonban - mint a felmérésből kiderült - Nyugat-Európa lakosai sokkal inkább megnézik, mire és mennyit költenek, ráadásul az akciókat, kedvezményeket, hűségpontokat is tudatosabban veszik igénybe. Míg Magyarországon például úriasan megengedjük magunknak, hogy a sarki boltba menjünk bevásárolni, tekintve, hogy az sokkal személyesebb, jobb hangulatú, mint egy hipermarket, addig tőlünk nyugatra a diszkontáruházláncok és az alacsonyabb árfekvésű szolgáltatások kerülnek előtérbe.

Az árak feltérképezésében is szignifikáns különbségek mutatkoznak: a nyugat-európai lakosság nagy része tudatosan utánanéz az interneten az áraknak, összehasonlításokat végez, és csak azután nyúl a pénztárcájához. Itthon ez kevéssé jellemző.

Pesszimizmusunk a régi

Pesszimizmusban sosem volt hiány Magyarországon, a szomorú az, hogy most még alapja is van annak, hogy a magyar lakosság saját országának jelenlegi és jövőbeli helyzetét egy tízes skálán 2,9-nek látja. Annyiban meglepő ez az adat, hogy nincs különbség 2008-ra és 2009-re vonatkozóan, azonban 2007-ben még 3,7 pontra értékeltük országunk helyzetét.

A megtakarítási hajlandóság visszafogott mértéke és a takarékos pénzköltés viszonylagos mellőzése abba az irányba mutat, hogy kevéssé aggódunk és tartjuk evidenciának a saját jövőnkről való gondoskodás felelősségét. Ez a gondolkodás semmiképpen sem előremutató, megváltoztatásához azonban egy-két generációnyi időre van szükség - véli Dr. Lendvai János.

 

Forrás: Gábor Fanni - http://www.mfor.hu/cikkek/A_magyarok_pesszimistak_es_racionalisak_valsagban.html

"Többet ér egy tett száz sóhajnál."
(zsidó közmondás)

Oldal: Miért nem takarítunk meg?
Megérdemled..... - © 2008 - 2024 - megerdemled.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat